HTML

Mindenet

Minden, ami Internet-of-Things

Friss topikok

Nagy testvérek és robotzsaruk

2013.04.18. 17:00 schanda

Elcsépelt már ez a modern Panoptikon téma, de az IoT fejlesztések bőséggel szállítják az anyagot a "fegyelmező társadalom" teóriájának bővítéséhez.

 

Jeremy Bentham (1748-1832) angol utilitarista filozófus és jogtudós börtönmodellje, a Panoptikon – kör alakú épület, amelynek középpontjából az őr mindenkit szemmel tarthat – a huszadik-huszonegyedik századi filozófusok és társadalomkritikusok (például Michel Foucault és a "fegyelmező társadalom") kedvelt metaforája lett.

A panoptikon-elv – állítják a témával foglalkozó bölcselkedők – tökéletes a modern államfelfogás és az információs társadalom leírására, mondván a benthami börtön az állami és közösségi információéhség szimbóluma. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az államérdekből (a köz érdekéből, amennyiben az állam gyarapodásának feltétele, hogy polgárai biztonságos jólétben éljenek) rendszerszinten alkalmazott megfigyelés körébe a közösségi médiafelületeken sokszorosan megosztott tartalmak is beletartoznak. A világháló a szolgáltatók – és az őket felügyelő állami szervek – számára valóságos elektronikus Panoptikon, például a Facebookon megosztott “privát” hírfolyam minimum az üzemeltetők számára 100% publikus. A megfigyelés alól csak azok mentesülnek, akik kerülik az internethasználatot – ám ez ma már a fejlett világban szinte lehetetlen, lévén az internet a 21. század elejére kulturális szükséglet lett. Következésképp ha valaki kerüli is a világhálót, kicsi a valószínűsége, hogy ismerősei között ne akadna olyan, aki rendszeresen internetezik, tagja valamelyik közösségi hálózatnak – vagyis a webre fokuszáló kontroll látóterébe a net-negligálók is belekerül(het)nek. (Másik oldalon az internet épp a társadalmi liberalizáció eszköze, amely a hatalom ellen fordítható – lásd például a Twitter-forradalmat.)

Az elektronikus Panoptikonban ugyancsak kitüntetett helyen szerepelnek a térfigyelő-kamerarendszerek (CCTV), a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID), a M2M-technológiák. A megfigyelés természetesen kiváltja a személyiségi jogok őreinek aggodalmát, sőt gyakorta szolgáltatnak alapot a legmeredekebb összeesküvés elméletekre. A CCTV megjelenésekor előszeretettel citálták az orwelli Big Brothert, legutóbb pedig az új amerikai egészségügyi törvénykezés keltett hisztériát, mondván az Obamacare arra kötelezi majd az amerikai polgárokat, hogy alávessék magukat minden személyes adatukat hordozó RFID-chipek beültetésére. Az RFID-implantátumok (hasonlóak a házikedvenceknél alkalmazott mikrochiphez) természetesen léteznek, a floridai székhelyű PositiveID például egészségügyi adatokat rögzítő 16-digites chipeket ültet az ezt igénylő páciensek kézfejébe – ennek forszírozása viszont több államban egyenesen tiltott.

Kétségtelen, hogy amit George Orwell 1949-ben (nem kis mértékben Bentham alapján) az 1984-ben felvázolt, ma valóságos fenyegetés lehet – legalábbis a disztópiákat aggódóan értelmezők szerint. A bűnüldözési technikák a legújabb technológiák előretörésével hatékonyabb – egyes jogvédők szerint személyiségi jogaink csorbulását magában hordozó – eszközökhöz jutnak. Az Egyesült Államok rendőreit – emberi élet kioltására alkalmatlan – elektromos fegyverekkel ellátó Taser International legújabb termékéről, a rendvédő sisakjára erősített CCTV-kameráról például máris élénk vita zajlik. Az Axon Flex elnevezésű “egyenruha-kiegészítő” célja, hogy a rendőri fellépést rögzítse – azaz videojegyzőkönyvezze a történteket. A felvétel ezután a Taser által üzemeltetett Evidence.com weboldalra kerül, ahonnan bizonyíték gyanánt letölthető az ügyészi hivatal számára (a bírósági eljárás során nem használt felvételeket 3 hónap után törlik). A jogvédők gondja az, hogy az Axon Flex nem folyamatosan rögzít – a rendőrnek akció előtt élesítenie kell a készüléket (belekalkulálva a félperces bufferinget is), és könnyedén ki is kapcsolhatja, ha túlkapásra készül, azaz az Axon Flux alkalmatlan a jogszerű intézkedés ellenőrzésére. Ez persze kiküszöbölhető, amennyiben elvárják a kamerázó rendőrtől, hogy az intézkedés teljes időtartama alatt bekapcsolva legyen a készülék (feltéve, hogy nem “rongálódik” meg akció közben).

A kamerával felszerelt rendőr persze nem újdonság: a Remotec vállalat által fejlesztett, főként robbanószerek hatástalanítására használt robotzsaruk irányításához például elengedhetetlen a tűéles kép, amit a robot “szeme” az őt irányító tisztnek közvetít. A filmbéli Robotzsaru sem tűnik már olyan elképzelhetetlennek, igaz, a PatrolBot fejlesztői nem úgy képzelik, hogy a szolgálatteljesítés közben megsérült rendőrt beleépítenék robotaikba. Bár az elektromos zsarut valóban sérült rendőr irányítja majd, azonban csak a biztonságos távolból: kamerák és szenzorok segítségével létrehozott virtuális térben mozogva a rendőr úgy irányítaná a robotot, mintha a helyszínen tartózkodna. A fejlesztés kritizáló szerint a PatrolBot elsődleges megrendelői a diktátorok lesznek.

A robotika az IoT-nek köszönhetően jelentősen fejlődik, és vele együtt születnek új konspirációk: a MIT Technology Review viszonylag friss cikke épp azt feszegeti, hogy vajon a robotok tömegessé válása új munkahelyeket teremt, vagy a robotok elveszik a munkát.


És ha már munka és konspiráció: a Wired szerdai összeállítása a munkahelyi megfigyelésekről szól. A C3PO névre keresztelt (!!!) self-tracking rendszer célja a munkatársak eü-állapotának monitorozása (pulzus, testhőmérséklet, kalóriaégetés, etc) és adatbázisba vitele. A C3PO biztos sokat tehet a vállalati biztosítási költségek csökkentése, egyes vállalatok kötelező szűrővizsgálatainak racionalizása érdekében, a gond csak az, hogy az efféle méricskélésnek akkor van értelme, ha 0-24-ben megy. Márpedig a munkaidő utáni monitorozás beavatkozás a privátszférába.

folytköv

Szólj hozzá!

Címkék: robocop Big Brother CCTV M2M IoT Axon Flex Taser C3PO

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenet.blog.hu/api/trackback/id/tr125231494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása